A római nép viselt dolgainak breviáriuma

"Festus breviáriuma a nagy népvándorlás megindulása (375) és a katolikus keresztény hitvallás államvallássá emelése (380) elott néhány évvel, 369/370-ben íródott. A rövid történeti munka befejezésének idején a Római Birodalom keleti területeit uraló ariánus keresztény császár, Valens még a Szászánida Birodalom elleni katonai összecsapást tervezte, területszerzésen, Ktésiphón elfoglalásán gondolkodott, azonban néhány évvel késobb a hun és a gót veszély miatt már védekezésre kellett berendezkednie. Az imperator 378-ban Hadrianopolis mellett nézett farkasszemet a birodalomban letelepített, ám ellenségessé váló gót csapatokkal, majd az elhamarkodott, vesztes összecsapás után egy kunyhóban lelte dicstelen halálát. Az Alarik vezette nyugati gótok egy emberölto múlva, 410-ben már Rómát is elfoglalták és kifosztották, ezzel pedig a birodalom érthetetlenségének és legyozhetetlenségének mítosza egycsapásra semmivé foszlott. Az imperium nyugati fele aztán még ugyanebben az évszázadban megszunt létezni, miután a szkír Odoaker letaszította trónjáról Romulus Augustulust. Elmondható, hogy talán Festus breviáriuma az utolsó olyan történeti munka az ókorból, amelyben egy római történetíró hódításokról, terjeszkedésrol, a birodalom nagyságának növelésérol elmélkedik."